Egy igazán népies esküvő - magyar esküvői hagyományok
Egy igazán népies esküvőre vágysz, amin a magyar motívumok kapják a főszerepet? Blogbejegyzésünkben beavatunk a régmúlt hagyományaiba, valamint megmutatjuk azt is, hogy kínálatunkban milyen magyar mintás esküvői kellékeket szerezhettek be, hogy teljes legyen az összhang a Nagy Napon. Ha Te is hagyományos esküvőre készülsz, esetleg szeretnél nagyobb hangsúlyt fektetni a magyar motívumok és hagyományok megjelenésére, ezt a cikket el kell olvasnod!
A magyar esküvői hagyományokat a készülődésbe, a szertartásba és a lagziba is beépítheted, a kiegészítőkről, a meghívókról, a köszönetajándékról, a menyasszonyi ruháról és az esküvői tortáról nem is beszélve. A hagyományos magyar esküvő mindig különleges hangulatot és egyediséget áraszt, így ha Te is ilyen stílusú eskövőt tervezel, biztosak vagyunk benne, hogy felejthetetlen pillanatokat szerezhetsz majd magadnak és a vendégeidnek is!
Hazánkban a régi esküvői szokások régiónként eltértek, különböző helyi változatokban éltek a népi gyakorlatban. Míg napjainkban a tavasszal és a nyáron tartott esküvőket preferálják a párok, a régi hagyományok szerint késő ősztől a télvégi időszakig tartottak esküvőket, akkor is főként a Farsang és kisfarsang idején, mert ilyenkor kevesebb munka volt a földeken.
Régen a lakodalmak 3 napig tartottak, ha ennél rövideb ideig ünnepeltek az emberek az esküvő után, akkor a családot lenézték és megszólták. A menyasszony ruhája és kelengye mutatta a család anyagi helyzetét, valamint elképzelhetetlen volt a templomi esküvő és szertartás megtartása is.
Hogyan kérték meg a legények a leányok kezét? Mit jelent kitenni valakinek a szűrét?
Szokás volt, hogy amikor a legény elment megkérni egy leány kezét, egy szűrnek nevezett ruhadarabot lógatott a kerítésre és sétált egyet a környéken. Amikor visszatért láthatta, hogy a szűrt bevitték a házba, így ő is bemehetett és elkérhette a lányt az apjától. Azt a legényt, amelyiket elutasították, annak kitették a szűrét. Innen ered ez a régi közmondás.
Kakas és tyúk jóslat
Amikor elkértek egy leányt a családjától szokás volt, hogy a vőlegény barátai a szertartás előtti este egy kakassal tértek be a lányos házhoz, a leány szerettei pedig egy vén tyúkot, egy csibét és egy fiatal tyúkot kínáltak fel, amiből az első kettőt a férfiak elutasították, a fiatal tyúkot pedig elfogadták. Ha a tyúk és a kakas kedvezően fogadták egymást, a hiedelem szerint szerencsét és bő gyermekáldást jelentett a házasságra.
Jegyajándék és a jegyesség kihirdetése
A fiatal férfiak saját kézzel készített vagy vásárban vett ajándékokkal kedveskedhettek a szerelmüknek, az elígért lányokat így próbálták meghódítani, azonban a falusi társadalmakban a föld volt a szempont, ez alapján döntöttek a szülők a házasságról, így a jegyajándék tulajdonképpen a beteljesületlen szerelem jelképe is volt.
Falun szokás volt a jegyesség kihirdetése, amiket az egyházi szertartásokon a házasság előtti három egymást követő vasárnapon a templomban, a mise végén hirdettek ki.
További népies hagyományok
A rágmúlt hagyományai között még hallhatunk a kelengye megmutatásáról, a tulipános ládáról, ami a kelengyeholmit tartalmazta, főként terítőket és csipkeholmit. Valamint az anyós-áldásról, amikor mézet kínált az ifjú párnak, ami örömökben gazdag, édes életet jelentett.
A tányértörés hagyománya a hidelem szerint fontos volt a lakodalomra érkezve, mert a rossz szellemek száműzését szolgálta. Régen a tortaszelés helyett az esküvői lakoma fénypontja a kalácstörés volt, a kalácsot a szertartás során megszentelték és a pár szétosztotta a résztvevők között, saját szerencséjüket és boldogságukat jelképes módon átadva. A lakodalom másik fénypontja a bolond menyasszonytánc volt, amikor egy férfi vendég menyasszonynak öltözve megtáncoltatta a násznépet, közben pedig kalapozott, kondérozott - ilyenkor gyűjtötte össze a támogatásokat az ifjú párnak. A hajnalperzseléssel zárták a lakodalmat, ezen a teljes násznép részt vett, egy könnyen égethető anyagot gyújtottak meg és a tüzet körbetáncolták.
Az esküvői ruha a menyasszony legszebb ruhája volt, amit külön dekoráltak a Nagy Napra, a ruha díszítése pedig a család anyagi helyzetét szimbolizálta. Színeit a helyi viselet hagyományai határozták meg. Néhány népies esküvői hagyományt manapság is megőriztünk, ilyen a tányértörés, a csokordobás, a küszöbön átemelés, a hajnalperzselés vagy a bolond menyaszsonytánc.
Ha Te is hagyományos esküvőre készülsz és magyar motívumokkal vagy szokásokkal színesítenéd a Nagy Napot, kínálatunkban magyar mintás esküvői meghívók és magyar mintás köszönetajándékok közül is választhattok, hogy tökéletes legyen az összhang. Egyedi kérésekkel forduljatok hozzánk bizalommal!
